A szatmári térség vízpótlásának előzetes vizsgálata

A szatmári térség (Szamos-Krasznaközi és Túr-Szamosközi öblözetek) jelentős része a 60- as, 70-es és 80-as években -elsősorban a Szamos folyó vízkészletére alapozva- vízpótló rendszerekkel folyamatosan el volt látva vízzel, biztosítva az akkori időszak közvetlen érintett nagyüzemi mezőgazdasági területeinek vízellátását.

Három jelentős szivattyús (úszóműre helyezett diesel szivattyúk) vízkivétel üzemelt:

• komlódtótfalui vízkivételi mű a Túr-Szamosközbe,
• csengeri vízkivételi mű a Szamos-Krasznaközbe,
• tunyogmatolcsi vízkivételi mű szintén a Szamos-Krasznaközbe.

Előkészítés

Az 1990-es évek elejére ezek a vízellátó rendszerek mind felszámolásra kerültek, a térség folyamatos vízpótlása megszűnt. Az ezredfordulót közvetlen megelőző és az azt követő évek bővizűek voltak, inkább a belvíz és a magas talajvízszint volt a meghatározó, nem merült fel a vízpótlás igénye. A klímaváltozás hatására 2015-től azonban sorra következtek az aszályos, száraz évek, a talajvízszintek valaha mért legalacsonyabb szintjei sorra megdőltek, jelentős vízhiányok alakultak ki. Felszíni vízellátás hiányában a felszín alatti vizek használata került előtérbe a mezőgazdasági termelők részéről. A területen a korábban folyamatosan vízzel borított, mély fekvésű (lápos) területek is kiszáradtak, belvíztározók vagy kiszáradtak, vagy rendkívül alacsony vízszintekkel küzdöttek. Állandó vízpótlás és belvíz hiánya miatt a csatornahálózat például 2022-ben szinte teljesen kiszáradt. Vízpótlásokat a területileg illetékes Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság többségében csak árhullámokból történő vízkivezetésekkel tudott végrehajtani, melyek aszályos években ritkán és rövid időre voltak lehetségesek.

A „Klímaadaptációs előkészítő projekt a Felső-tiszai vízkészletek hasznosítására” című, pályázat keretében a „Szatmári térség vízpótlásának előkészítése” című koncepciótanulmány elkészítésével.

Fejlesztés célkitűzése:

• hasznosítható (szabad) vízkészlettel rendelkező folyóból történő vízellátás lehetőségeinek feltárása, a terület felszíni és felszín alatti vízkészleteinek növelése (vízháztartás helyreállítása), csökkentve ezzel a felszín alatti vízkivételek iránti egyre növekvő igényeket, csökkentve a térség aszályterhelését, egyidejűleg növelve a terület gazdasági potenciálját,
• a vízre alapozott tájgazdálkodás lehetőségének megteremtése,
• csatornahálózatok átalakítása (vízelvezetés csökkentése a vizek szabályozott, károkozás mentes helyben tartásával).

A koncepciótanulmány vizsgálati feladata

• a meglévő természeti és vízrajzi adottságokat összefoglalni, értékelni,
• a meglévő vízgazdálkodási létesítményeket bemutatni, állapotukat értékelni, rekonstrukciós szükségleteiket meghatározni,
• a vízpótlás lehetőségeit megvizsgálni, az egyes vízpótlási változatok közül a legmegfelelőbbeket megjelölni és azok műszaki paramétereit bemutatni,
• az állandó tározók mennyiségének növelési lehetőségét megvizsgálni, új tározó helyszíneket meghatározni, a kiépítésükhöz szükséges műszaki létesítményeket megadni,
• az un. területi tározási (csatornák menti kismélységű terület elárasztások) lehetőségek megteremtése, alkalmas helyszínek megjelölésével, a kialakításukhoz szükséges műszaki létesítményeket meghatározásával,
• a meglévő, jelenleg elsősorban vízelvezetésre kiépített állami csatornahálózat átalakítási lehetőségeit feltárni annak érdekében, hogy a vízilétesítmények a lehető legnagyobb mértékben képesek legyenek vízpótlásra, vizek helyben tartására, medertározásra,
• az üzemirányítási és monitoring rendszert fejleszteni,
• a rekonstrukciók és fejlesztések költségét megbecsülni, beavatkozások ütemezését meghatározni.

Fontos, hogy olyan műszaki beavatkozások kerültek meghatározásra, melyek fenntartható módon, stabilan biztosítják a vízpótlást, víztározást, vizek helyben tartását, segítik a klímaalkalmazkodást, a természetvédelmet, a vizek többcélú hasznosítását, a felborult vízháztartási egyensúly helyreállítását.

Fejlesztés hatása:

• felszíni vízkészletek növelése,
• felszín alatti víz szintjének emelkedése,
• megállítható a természeti értékek degradációja, elősegíthető azok revitalizációja,
• lehetőséget ad a turisztikai, rekreációs fejlesztéseknek,
• csapadékbő időszakban a belvízgazdálkodás is megvalósulhat a megújuló, kibővítendő rendszerelemekkel.

A szatmári térséget átszelő folyók (Kraszna, Szamos) mindig rendelkeznek kisebb-nagyobb, időben változó mértékű szabad vízkészletekkel, melyek -az év jelentős részében- képesek vízzel ellátni az érintett területeket. Az érintett területek nagysága -a térség domborzati sajátossága révén (kis szintkülönbségek)- mindkét öblözetben jelentős.

A kiépülő vízpótló rendszerek révén biztosított lesz a csatornahálózat egyenletes vízellátása, megelőzve vele a túlzott mértékű talajvízszint csökkenéseket, lehetőséget teremtve a felszíni vizek helyben tartására, helyben hasznosulására. A klímaváltozás hatására egyre gyakrabban kialakuló vízhiányos időszakok kedvezőtlen hatásai csökkenthetők lesznek, stabil, kiszámítható vízgazdálkodást eredményez, fellendítve ezzel a térség gazdaságát, helyreállítva természeti értékeit.

 

1. Vízpótlás megvalósítása

Szamos-Krasznaköz és Túr-Szamosköz területének vízpótlási lehetőségeit elsősorban a szabad vízkészletekkel rendelkező közeli folyók tudják biztosítani, egyéb irányú térségi vízátvezetésre nincs lehetőség.

Vízpótlások jelenleg három módon lehetségesek:

• gravitációs vízbevezetés folyók árhullámából, árvíz idején, időszakosan (7 helyszínen),
• gravitációs vízbevezetés folyókból az év bármely szakában (1 helyszínen),
• kijelölt helyen (nincs kiépített létesítmény) diesel üzemű mobil szivattyús vízkivételek szintén az év bármely időszakában (6 helyszínen).

Az árhullámokból történő vízbevezetések gyakorlata a FETIVIZIG részéről rendszeresen alkalmazott azokban az időszakokban, amikor a csatornarendszereket nem terheli belvíz. Minden folyón a levonuló árhullám esetén vizsgálva van a vízbevezetés lehetősége és gyakran történnek zsilipnyitások. Az Öreg-Túr irányába a Túr folyóból a meglévő Sonkádi fenékküszöb segítségével gyakorlatilag folyamatos vízkivezetés lehetősége biztosított. Vízpótlási célú diesel üzemű mobil szivattyús vízkivételek jelenleg ritkán vannak alkalmazva, magas az üzemeltetési költségük, nagy a munkaerő igényük, nem üzembiztos vízpótlások, helyenként jelentős ideiglenes mű kiépítési szükségletük van (ideiglenes mederáttöltések, vízkivételi helyszínek időszakos kiépítései stb.).
A Szatmári térség vízpótlásának fejlesztési lehetőségeit megvizsgálva a következő létesítmények kiépítése szükséges és lehetséges.

Krasznából történő vízpótlások

Krasznai fenékküszöb létesítésével vízpótlás a Nagyecsedi zsilipen keresztül

A vízkivezetés megvalósításához szükséges egy krasznai fenékküszöb megépítése. A megemelt krasznai vízszint hatására a Nagyecsedi zsilipnél költséghatékony (gravitációs) vízkivezetés lesz lehetséges a Lápi-főcsatornába, ahonnan vízzel ellátható többek között a Zselinszki-csatorna, a Nagyvájás-csatornák, a Kocsordi-főcsatorna, az Északi-főcsatorna és a Tunyogmatolcsi Holt-Szamos.
A megemelt vízszint a Kraszna magyarországi szakaszán lesz érzékelhető, romániai szakaszára nem lesz hatása.

A vízpótlás fontosabb elemei:

• fenékküszöb építése, helye a Kraszna 32+322 fkm szelvényében,
• a műtárgy megközelíthetősége érdekében egy aszfaltozott rámpa építése,
• monitoring és üzemirányítási rendszer kiépítése,
• a vízpótlás megvalósításával a vízszétosztó rendszer fejlesztése szükséges új vízkormányzó zsilipek és új összekötő csatornák építésével, továbbá a meglévő létesítmények egyes elemeinek helyreállításával.

A vízpótlás főbb paraméterei:

• duzzasztási vízszint 110,56 mBf, ami a vízbevezetés helyénél lévő Nagyecsedi vízmércén 250 cm-es vízállásnak felel meg,
• bevezethető vízmennyiség 0,405 m3/s (ez az augusztusi 80 %-os vízhozamra készített vízmérleg alapján rendelkezésre álló krasznai hasznosítható vízkészlet), bővizűbb időszakban ennél több is lehetséges,
• bevezethető éves víz mennyisége 250 nap/év vízpótlással minimum 8,75 millió m3,
• vízpótlás 14 db csatornát érint 126,2 km hosszban,
• hatásterületének nagysága 15.279 ha,
• 1 db állandó tározó vízellátását tudja biztosítani.

Árhullámból gravitációs vízpótlás lehetőségének megteremtése a Zselinszki-csatornába. Ez a vízpótlási lehetőség főleg a Zselinszki-csatorna mellett lévő Csicsós-láp időszakos -a Nagyecsedi zsilipen kivezethető vízszintnél magasabb szintű- vízpótlását tudná biztosítani a Kraszna árvizei időszakában. Cél egy árvízvédelmi előírásoknak megfelelő zsilip létesítése a Kraszna 38+503 fkm szelvényébe. A vízpótlás 3 db csatornát érint 13,6 km hosszban, hatásterületének nagysága 2534 ha.

Szamos folyóból történő vízpótlások

Csengeri vízpótlás a Szamos-Krasznaköz irányába (Csengeri vízkivételi mű)

A Szamos-Krasznaköz dél-keleti részének (Keleti-övcsatorna vízgyűjtőjének jelentős része) folyamatos vízpótlása a Szamos folyó bal partján a 49+600 fkm szelvényben egy szivattyús vízkivételi mű (szivattyútelep) építésével lehetséges.

A vízpótlás fontosabb elemei:

• elektromos vízkivételi mű építése a Szamos balpart 49+600 fkm szelvényébe,
• szamosi partbiztosítás a szivattyútelep környezetében,
• a fenntartható üzemelés érdekében napelempark létesítése,
• tápcsatorna rekonstrukció,
• zsilip építése a Szamos töltésébe,
• új csatornaszakasz építése,
• új vízkormányzó, vízvisszatartó műtárgyak építése,
• csatorna és műtárgy rekonstrukciók,
• monitoring és üzemirányítási rendszer kiépítése.

A vízpótlás főbb paraméterei:

• elektromos vízkivételi mű tervezett kapacitása 0,5-0,8 m3/s (min. 2 db gépegység),
• bevezethető éves víz mennyisége 200 nap/év üzemeléssel 8,64-13,82 millió m3 között,
• vízpótlás 5 db csatornát érint 74,3 km hosszban,
• hatásterületének nagysága 9.696 ha,
• 1 db állandó tározó vízellátását tudja biztosítani.

Fenékküszöb létesítése a Szamos folyó 37+522 fkm szelvényében

A Szamos folyó magyarországi szakaszának jelentős természeti értéke a két nagy Szamosi holtág, a Tunyogmatolcsi Holt-Szamos és a Szamossályi Holt-Szamos. Vízpótlásuk jelenleg csak magas szamosi vízszintek esetén oldható meg, így vízminőségük sok esetben -főleg a meleg nyári időszakban- jelentősen romlik. A Szamoson létesítendő fenékküszöb segítségével, a Szamos folyó kisvizeit 2-2,5 méterrel megemelve, a két holtágat folyamatosan lehetne gravitációs úton friss vízzel táplálni. A megemelt vízszint a Szamos folyó magyarországi szakaszán lesz érzékelhető, romániai szakaszára nem lesz hatása.

A vízpótlás fontosabb elemei:

• fenékküszöb a Szamos folyó 37+522 fkm szelvényében,
• elkerülő csatorna (1500 m), vízszint szabályzó műtárgy (hajózsilip) építése,
• 1 db hallépcső létesítése (231 m),
• gravitációs csővezeték létesítése 785 m hosszan a Szamossályi Holt-Szamos vízpótlásához,
• gravitációs csővezeték létesítése 1425 m hosszan a Szomita-csatornáig, amiből a Keleti-övcsatornába, majd a Tunyogmatolcsi Holt-Szamosba jut a víz,
• felvízi partbiztosítások kiépítése,
• állandó tározók és műtárgyaik helyreállítása,
• a vízszétosztás teljeskörűsége érdekében új csatornaszakaszok, új vízkormányzó, vízvisszatartó műtárgyak építése, mederbiztosítások megvalósítása,
• csatorna és műtárgy rekonstrukciók,monitoring és üzemirányítási rendszer kiépítése.

A vízpótlás főbb paraméterei:

• duzzasztási vízszint 112,80 mBf,
• bevezethető éves becsült vízmennyiség 250 nap/év vízpótlással legalább 21,6 millió m3,
• vízpótlás 9 db csatornát érint 120,2 km hosszban,
• hatásterületének nagysága 15.964 ha,
• 4 db állandó tározó vízellátását tudja biztosítani.

Szamosmenti vízpótlás (Szamosmenti vízkivételi mű)

A Szamosmenti-, a Szamossályi-, a Penyigei-, és a Nagyszekeresi-tározó, valamint a vízelosztó útvonalak menti területek vízellátása folyamatosan biztosítható lenne, ha a Szamos folyó jobb partján, Komlódtótfalu térségében, állandó vízkivételi mű (szivattyútelep) épülne. A vízpótlás nem csak a térség ökológiai vízigényének biztosítását tenné lehetővé, hanem ismét lehetőség nyílna a Szamosmenti vízgazdálkodási rendszer vízellátására, valamint a Szamosmenti- és a Szamossályi-tározó komplexebb hasznosítására is.

A vízpótlás fontosabb elemei:

• elektromos vízkivételi mű építése a Szamos jobb part 46+615 fkm szelvényébe,
• szamosi partbiztosítás (szükség esetén folyószabályozási mű építése) a szivattyútelep környezetében,
• a fenntartható üzemelés érdekében napelempark létesítése,
• Szamosmenti-tápcsatorna és műtárgyai rekonstrukciója,
• állandó tározók és műtárgyaik helyreállítása,
• a vízszétosztás teljeskörűsége érdekében új csatornaszakaszok, új vízkormányzó, vízvisszatartó műtárgyak építése, mederbiztosítások megvalósítása,
• csatorna és műtárgy rekonstrukciók,monitoring és üzemirányítási rendszer kiépítése.

A vízpótlás főbb paraméterei:

• elektromos vízkivételi mű tervezett kapacitása minimum 1,0 m3/s (legalább 2 db gépegység),
• bevezethető éves víz mennyisége 200 nap/év üzemeléssel minimum 17,28 millió m3,
• vízpótlás 12 db csatornát érint 166 km hosszban,
• hatásterületének nagysága 21523 ha,
• 4 db állandó tározó vízellátását tudja biztosítani.

Szamossályi vízpótlás (Szamossályi vízkivételi mű)

A Szamossályi Holt-Szamos tározó közvetlen vízpótlása jelenleg csak a Szamos folyóból lehetséges (annak áradása idején), valamint belvizek alkalmával a belvízrendszerből. Aszályos időszakban kiépítetten nincs lehetőség vízpótlásra. Az előző két bekezdés bemutatta, hogy a Szamosmenti vízpótló szivattyútelep kiépítésével hogyan lehet a Túr-Szamosköz jelentős részét (benne a Szamossályi Holt-Szamost is) vízpótolni, valamint a, Szamos folyó duzzasztásával hogyan lehet két Holt Szamos (köztük a Szamossályi Holt-Szamost is) vízpótlását biztosítani. Amennyiben a Szamos folyó duzzasztása nem tud megvalósulni, szükséges a Szamossályi tározó közvetlen vízpótlásának kiépítése vízkivételi mű létesítésével.

A vízpótlás fontosabb elemei:

• elektromos vízkivételi mű építése a Szamos jobb part 31+080 tkm szelvényénél,
• szamosi partbiztosítás a szivattyútelep környezetében,
• a fenntartható üzemelés érdekében napelempark létesítése,
• állandó tározók és műtárgyaik helyreállítása,
• a vízszétosztás teljeskörűsége érdekében új csatornaszakaszok, új vízkormányzó, vízvisszatartó műtárgyak építése, mederbiztosítások megvalósítása,
• csatorna és műtárgy rekonstrukciók,
• monitoring és üzemirányítási rendszer kiépítése.

A vízpótlás főbb paraméterei:

• elektromos vízkivételi mű tervezett kapacitása 1,0 m3/s (min. 2 db gépegység),
• bevezethető éves víz mennyisége 200 nap/év üzemeléssel 17,28 millió m3,
• vízpótlás 7 db csatornát érint 77,6 km hosszban,
• hatásterületének nagysága 11044 ha,
• 3 db állandó tározó vízellátását tudja biztosítani.

A vízpótlások hatásterülete összesen 50.347 ha. Az összes fejlesztés megvalósításával évente pótolható vízmennyiség:

• három szivattyútelepi vízkivétellel együttesen minimum 43,2 millió m3,
• kettő fenékküszöbbel gravitációsan az év bármely szakában maximum 30,35 millió m3,
• plussz árvizek alkalmával gravitációsan változó mértékben.

A vízpótlások mértékei a mindenkori hidrometeorológiai helyzetek figyelembe vételével dinamikusan változtathatók! Fontos kiemelni, hogy a Szamossályi vízpótló szivattyúteleppel megvalósított vízpótlás a Szamosi fenékküszöb által is biztosítható. A két fejlesztésnek azonban jelentős mértékben eltér a beruházási költsége és nagyon különbözik a megvalósítás természetvédelmi érintettsége, mely befolyásolhatja a megvalósítási alkalmasságot! Éppen ezért mindkettővel számoltunk, de a megvalósítása elegendő lehet az egyiknek.

Új víztározók építése

A koncepciótanulmányban a Szatmár területi adottságait és a tározásra alkalmas területeket megvizsgálva lehetőség van egy új állandó tározótér kialakítására, Tunyogmatolcsi Holt-Szamos fióktározó néven. A tervezett 12,8 ha nagyságú tározótér Tunyogmatolcs település közigazgatási területén, a Keleti-övcsatorna völgyében, a Szamos folyó bal partján, a Tunyogmatolcsi-Holt-Szamos vízteréhez kapcsolódik. Maximális feltöltése esetén a 66 ezer m3 víz tározását teszi lehetővé.

Helyi vizek visszatartása a területen (időszakos elárasztások)

A Szatmári térség vízháztartásának javítása, a víztestek vízmennyiségi hiányának csökkentése, a lehető legnagyobb mértékű pozitív hatás elérése érdekében -az állandó víztározók és a csatorna medrekben történő vízvisszatartások megvalósításán túl- helyi vízvisszatartásra, ún. területi tározók (időszakos elárasztások) kialakítására alkalmas területek feltárását is elvégeztük.
Ezeknek az időszakos tározásoknak a lényege, hogy a helyben keletkező vagy a csatornák által szállított, összegyűjtött vizeket egy duzzasztó létesítésével (szabályozható zsilip, fix küszöbű duzzasztómű /természetközeli megoldással is/, ahol lehetséges akár földáttöltés) olyan módon tartsuk meg, hogy a csatorna medrek megteljenek, a vizek szabályozottan lépjen ki a medrekből a környező területek árasztása érdekében. Hatására jelentősen tudjuk növelni a vizek helyben hasznosulását, a talajvízszintek lehető legnagyobb mértékű emelését, a rétegvíz irányába történő utánpótlódást, az érintett területek mikroklímájának javulását.

Szatmári térségben helyi vizek visszatartása időszakos elárasztásokkal 65 helyszínen, összesen több mint 2.416 ha nagyágú területen, több mint 8 millió m3 víz megtartásával lehetséges, 41 cm-es átlagos vízmélység mellett. Az időszakos elárasztások megvalósításához szükséges 28 helyszínen töltés építése, összesen 4274 m hosszban és 8 db tápcsatorna megvalósítása, összesen 1426 m hosszan.

Csatornamedrekben való tározások

Az állami tulajdonú csatornák medrében történő vízvisszatartások jelenleg csak korlátozott mértékben biztosítottak, elsősorban meglévő zsilipekkel. A területileg illetékes Felső-Tisza-vidéki Vízügyi igazgatóság 20 csatorna esetében 24 helyszínen, zsilipek segítségével végez vízvisszatartást, a többi csatornába évek óta nincs víz, többségében szárazon vannak.

A koncepciótanulmány készítése során -a vízháztartás javítása érdekében- a vízpótlás megvalósítása és az állandó tározók építése mellett a mederben történő vízmegtartás is kiemelt figyelmet kapott. Azokon az állami tulajdonú csatornaszakaszokon is megvizsgálásra került a medertározás lehetősége, melyeken nem valósul meg helyi vizek visszatartása területek elárasztásával.

A tervezési területen 88 helyen, összesen 52 db állami tulajdonú, FETIVIZIG kezelésű csatornán, közel 308 km hosszban került medertározás meghatározásra. Ezekben a mederszakaszokba összesen közel 1,775 millió m3 víz tartható helyben, úgy, hogy a duzzasztás hatására a csatornák medréből nem lép ki a víz.

2. Jelenlegi vízgazdálkodási rendszer helyreállítása, fejlesztése

• Csatornák rekonstrukciója iszap kitermelésével – Csatornák rekonstrukciója meder állékonyságának javításával.
• Csatorna mederburkolatok helyreállítása – Összesen 6,48 km hosszban szükséges csatorna meder burkolatokat cserélni, felújítani.
• Depónia magasítások – A tervezett vízpótlási útvonalak mentén összesen 4,175 km hosszban meglévő depóniák magasítására van szükséges.
• Műtárgyak rekonstrukciója – Állami tulajdonú, FETIVIZIG kezelésű műtárgyak (65 db) közül 30 db-ot különböző mértékben fel kell újítani, 4 db esetében átépítés szükséges, ami a meglévő műtárgy elbontását és új műtárgy építését jelenti.
• Meglévő tározók rekonstrukciója – A vizsgálati területen összesen 5 db állami tulajdonú víztározó van, melyek mindegyike -eltérő mértékben- rekonstrukcióra szorul.
• Meglévő szivattyútelepek rekonstrukciója – Szivattyútelepek a vizsgálati területen belül csak a Szamos-Krasznaközben találhatók, összesen 6 db. A telepek mindegyikén felújítási feladatokat kell elvégezni.

3. Egyéb kapcsolódó fejlesztések

• Magasépítmények létesítése – egy új szakaszmérnökségi központ megvalósítása.
• Monitoring és üzemirányítási rendszer fejlesztése (elvégzett beavatkozások hatásainak folyamatos figyelése) – A meglévő monitoring hálózat fejlesztése különös tekintettel a felszín alatti vízháztartási viszonyok (talajvíz, rétegvizek) eddigieknél alaposabb megfigyelése érdekében. Az országos aszálymonitoring hálózat részeként a hálózat bővítése a Szatmári síkon.